Kalap: 4-15 cm átmérőjű; kezdetben domború, a közepe kissé bemélyedő, széle begöngyölt, később kiterül, gyengén tölcséressé válik, narancsokkeres, narancsvöröses, narancssárga színű, nyomásra zöldesen foltosodó; felülete körkörösen zónázott, csupasz, nedvesen kissé ragadós.

Lemezek: A tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók, sűrűn állók, elágazók, törékenyek; narancsszínűek, sérülésre zöldülnek.

Tönk: 4-8 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, lefelé kissé elkeskenyedik; idősebb korban üregessé válik; a kalaphoz hasonló színű; felülete sötétebben foltos.

Hús: Merev, pattanva törik; narancsos színű; megvágva sárgarépaszínű tejnedvet ereszt, ami néhány óra múlva megzöldül; gyengén gyümölcsillatú, kissé csípős ízű.

Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható. Lassú főzéssel csípőssége mérséklődik. A tejnedve lesz kissé kesernyés idővel.

Előfordulása: Júniustól novemberig, fiatal korú, kéttűs fenyők (erdei- feketefenyő) alatt növő, gyakori faj.

Spóra: Halvány rózsaszínes; 7-9 x 6-7 μm; elliptikus, felülete hálózatosan díszített.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a nem ehető Begöngyöltszélű tejelőgomba, a Fakó szőrgomba és az ehető Lucfenyvesi rizike.

Hasonlók listája a fenti leírásból:

Megjegyzés: A Lactarius nemzetség név jelentése tejelő, tejet adó (szoptatós). A tejnedvre utal. A deliciosus egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Carl Linnaeus nem csak tudományosan érdeklődött a gombák iránt, a szó jelentése finom (a delikát szó is innen ered.).

Fajleírás: 1753-ban Carl Linnaeus írta le, és adta az Agaricus deliciosus nevet. A jelenleg elfogadott tudományos név a Lactarius deliciosus 1821-ből származik a brit mikológus Samuel Frederick Gray(1766 -1828) írta le.

Rendszertan:

A gomba megtekintése külön oldalon:
 Link: Ízletes rizike
A gomba bélyegen: